- Ünnepet virágok nélkül ma már nehéz elképzelni, hiszen virággal tiszteljük meg vendéglátóinkat, szeretteinket, születésnap, névnap alkalmával virágot adunk ajándékba. Az emberiség régi nagy ünnepeihez, mint a közelgő karácsony is rengeteg szép virág kötődik. A karácsonyt, Jézus születésének ünnepét a IV. század óta tartjuk, de a lucfenyő tisztelete, a karácsonyfa állítás szokása Európában mindössze 300 éves. Igaz gyökerei több ezer éves múltra vezetnek vissza, mert a lucfenyő a meghaló és feltámadó bűnbak istenek, régi, kultikus növénye volt. A görög Dionüszosz isten bacchánsnőinek a pálcája, a thürszosz egy fenyődobozban végződő, suhogó bot volt. Dionüszosz legfőbb ellenfele Pentheusz egy lucfenyő tetején rejtőzködve nézte végig Kitharion hegyén a bacchánsnők ünnepét, de szomorú véget ért, mert amikor észrevették, a fenyőfát gyökerestül kitépték, Pentheuszt meg a bacchánsnők darabokra szaggatták.
- Indiában a Himalájáról hozott lucfenyőt vitték a Visnu és Brahma istenek tiszteletére körmeneteken. Európában, először Németországban újult meg a fenyőállítás hagyománya és tőlük terjedt el egész Európában. Hozzánk osztrák közvetítéssel jutott el és először csak az előkelőbb családoknál volt szokásban. Az első fát talán Brunszvik Terézia grófnő díszítette fel. A fa állítást Németországban a betlehemi játékok előzték meg, ahol mindig jelen volt a fenyőfa, mint a tudás fája. Legtöbbször ilyen alkalmakkor Ádám és Éva kiűzetését a Paradicsomból is eljátszották. A fenyőfára csavart színes papírláncok a csábító kígyót, az ágra akasztott alma a bűnbeesés almáját jelképezte. A dió, mint ősi Krisztus szimbólum szerepelt a fán is, meg a karácsonyi asztalokon.
- Hazánkban legkorábban a XI. század óta, a liturgikus játékokban voltak énekes jókívánságok. Később a pásztorjátékokban-a XVII. szd óta- gyakran szerepelt egy csodafa, a karácsonyi életfa, de ezek nem örökzöld fenyők, hanem ágas-bogas fák voltak, amelyeket dióval, almával, betlehemi csillagokkal díszítették fel. Kedvelt faféle volt a Krisztus tövis, a koronafa, és a gledicsia. Hosszú pálhatövisre szúrták fel az almákat, ágaira aggatták az aranyra festett diót. A városiasodással aztán a karácsonyi játékok visszaszorultak, és helyette a fa, mint karácsonyfa lopózott be minden otthonba. Nálunk és Közép-Európában a lucfenyő lett a legkedveltebb karácsonyfa. Másutt a jegenyefenyő, ezüstfenyő, fekete és erdei fenyő. USA-ban a narancs illatú duglászfenyőt kedvelik.
Karácsonyi virágok Angliában
- A mistletoe vagy fagyöngy és a skarlátpiros magyal vagy holly (fénylő levelű, szúrós növény, piros bogyókkal) díszítik az angoloknál a karácsonyi asztalt. Ebből fonnak koszorút a csillár köré, alkalmat adva annak a kedves karácsonyi szokásnak, hogy akik alatta megcsókolják egymást, még abban az évben összefonódik az életük. A holly, az enyhe atlanti óceáni vidékeken, így Angliában őshonos. Nálunk dísznövény, de mivel fagyérzékeny, csak védett helyeken marad meg. A pogány időkben nagy becsben tartották, az emberek a házuk köré ültették, mert úgy tudták, hogy a növény az istenek kegyeltje és távol tart minden természeti csapást. Tiszteletét a keresztény hit is átvette, mert egy ősi legenda szerint a magyal a megkínzott Krisztus lábnyomán fakadt. Szúrós levelei a tüskék szimbólumai, a piros bogyók a vércseppekké. Szent fának is nevezik az óangol irodalomban. Szépsége mellett minden bizonnyal emiatt lett karácsonyi növény.
- A fehér fagyöngy nálunk is őshonos. A tölgyfa kivételével sokféle fán megtelepszik, az anyanövényből szívja el a vizet és ásványi anyagokat. A szerves anyagokat zöld lombozatával maga állítja elő, ezért nevezik fél élősködőnek. Igazgyöngyhöz hasonló, selymes fényű, fehér bogyóit a madarak, különösen a léprigó terjeszti igen érdekes módon: a bogyó ragadós húsa eszegetés közben a magokkal együtt, a madár csőrére kenődik. Ettől úgy próbál megszabadulni, hogy a csőrét az ágakon köszörüli, s a magokat ezzel odatapasztja. A fagyöngy kemény héjú magvai, a bélcsatornában sem emésztődnek meg, és így a fáról-fára szálló madár ürülékével is terjednek. A fagyöngy erősen ragadós, nyúlós húsú bogyóiból és a magyal porrá tört kérgéből madárpép készül. Mindkettő ősi gyógynövényként ismert. Magyarországon a sárga fagyöngy a gyakoribb.
- A fehérről még annyit, hogy ősidők óta szent növény, a druida papok arany sarlóval vágták, és a jövőbe látás reményében áldozatokat mutattak be a tiszteletére. Régen hittek a növény gonoszt távol tartó, a mérgeket közömbösítő, gyermekeket gyógyító univerzális erejében. A fagyöngy számos folklórban megjelenik. Az osztrákok a küszöbre fektetett fagyönggyel űzik el a veszélyt. Az angliai Worcestershire-ben a vidéki farmerek körében még ma is él a hit, hogy ha az év első, újszülött borját fagyönggyel etetik, sikeres év vár a gazdaságra. A skandinávok is szent növényként tisztelik, békét barátságot hozónak. Az ellenségek az erdőben, ha fagyöngy alá álltak nem támadtak egymásra. Még a távoli Japánban is tisztelik, gabona magvakkal összekevert aprított fagyöngylevelek felett könyörögnek a jó termésért.
- Hazánkban a legrégebbi karácsonyi virágok, a Borbála napkor (december 4-én) vágott gyümölcsfaágak, dísznövény vesszők. Régebben mandula, cseresznye, szilva, barackvesszőt hajtattak ki és virágba borult ágakkal díszítették az asztalt. Napjainkban a felsorolt virágok mellett az aranyfa, babarózsa, orgona, japánbirs előhajtásai is népszerűek. A búza ültetés Luca napi szokás, de a cserepes búza már karácsonyi növény. A vegetáció ősi kultuszából származó liturgikus hagyomány, miszerint ha a Luca napkor elvetett búza Karácsonyra kizöldül, az gondtalan évet, jó termést jelent. Oltárt, karácsonyi asztalt díszítenek vele vidéken, sőt még a karácsonyfa alá is teszik. A sűrűn nőtt, üdezöld búzaszálak hetekig díszítik a lakást.
Karácsonyi rózsa, vagy fekete hunyor
- Nevét fekete gyökereiről kapta. Télen virágzik halvány, rózsafehér szirmai gyönyörűek. Enyhe teleken pont karácsonykor a legszebb, de vigyázni kell vele, mert erősen mérgező, de egyben gyógyhatású is. Görög-római orvosok (Arisztotelész és tanítványa Theophrasztosz, Dioszkoridész) írásaiból tudjuk, hogy az ókorban a hunyor gyökérből elmebajt gyógyító orvosságot készítettek. A középkorban fontos szerepét megőrizte, varázsnövénynek tekintették. Beteg állatok átfúrt fülébe hunyorgyökeret fűztek a betegségek elűzésére. Pestist és bőrbetegségeket is gyógyítottak vele. A rossz szellemek távoltartására a szobákba aggatták, de mérget is kevertek belőle. Erre utal a görög neve: helleborus, ami pusztító ételt jelent. Ugyanakkor a hóból kibontakozó virága a tisztelet és a hódolat jelképe volt a középkorban. A lovagok legszebb ajándékként, hunyor virággal köszöntötték karácsonykor a hölgyeket (a gyökere kanyaró, víziszony és ideggyulladás gyógyítására alkalmas).
- A legfiatalabb karácsonyi növényünk a Karácsonyi csillag vagy Mikulás virág. A mexikói növényt alig 150 éve hozták be Európába. Eredeti neve Poinsette volt, azután az amerikai utazó után, aki felfedezte. Azóta kiderült, hogy, most kapaszkodjanak meg-hogy egy kutyatejféle! Ma már sokfelé színben termesztik, a piros mellett létezik fehér és rózsaszín változata is. Évelő növény.
- Brazília ajándéka a karácsonyi kaktusz. Az 1800-as években került a dél-amerikai őserdőkből Európába. Hazájában hatalmas fák ágzúgaiban, összegyűlő humuszban gyökerezve él, de nem parazita. A szabálytalan, lapos levélszerű tagokból álló hajtása érdekes. Karácsonyra bőven ontja a liláspiros, rózsaszínű emeletes, csodaszép virágokat.
Ha már annyi szó esett a dióról, mint a karácsonyi asztalok kedvencéről, íme egy finomság a:
Portói borban főtt körte, diókrémes piskótalapokkal
Hozzávalók:
a diós piskótához:
8 db tojás, egy csipet só, 30 dkg cukor, 1 dl víz, 15 dkg dió, 15 dkg liszt, fél zacskó sütőpor
A krémhez:
20 dkg cukor, 1 csomag vaníliás cukor vagy egy kis vanília aroma, 1 dl tej, 10 dkg darált dió, 1 evőkanál liszt, 1-2 evőkanál rum, 15 dkg vaj / margarin
Elkészítése:
1. A sütőt bemelegítjük. A tojásokat szétválasztjuk. A tojásfehérjét csipet sóval kemény habbá felverjük. A tojássárgáját a cukorral 4-5 perc alatt fehéredésig verjük. Belekeverjük a vizet. A diót egy kicsit megpirítjuk, így intenzívebb lesz az íze. Megőröljük. A diót, a lisztet, a sütőport elvegyítjük. Majd a három alkotóelemet óvatosan, lyukas fakanállal összekeverjük. Sütőpapírral, vagy vajjal, liszttel kibélelt tortaformában öntjük, és előmelegített sütőben kb. 50 percig sütjük. Félidőben csökkentjük a hőfokot.
2. A cukorral, liszttel elkevert darált diót elkeverjük a tejjel, kis lángon besűrítve felfőzzük, ízesítjük a rummal, és a vajjal habosra keverjük. A krémet kihűtjük, és csak akkor töltjük meg vele a süteményt. A portó boros körtét a legegyszerűbb kompótból elkészíteni, úgy, hogy leszűrjük a kompót levet, a körtéket meg portói borba áztatjuk vagy 2 óra hosszára. A kompótléből készíthetünk öntetet a körte alá. Vaníliarúddal és tejszínhabbal díszítve kínáljuk.
0 hozzászólás