- Ünnep után, jó esetben, mindig marad valamennyi sonkánk. Sokfélképpen vehetjük hasznát, ezúttal néhány ötlettel igyekszünk olyan a sonkás fogásokat ajánlani, amelyek hétköznapokon is megállják a helyüket. Ha nem azonnal húsvét után tesszük az asztalra a sonka-maradékoka, vagy más egyéb füstölt húst, bugyoláljuk be fóliába, s tartsuk a mélyhűtőbe. Minőségét kifogástalanul megőrzi, s bármikor kisegít bennünket egy pompás, gyors s ebéd, uzsonna, vagy váratlan vendégség esetében. Az alábbi receptek mellett érdemes megismerni, hogyan alakult ki történelmünk során a húsvéti ételek misztikuma, tisztelete.
Ételszentelés és a mértékletesség
- A katolikus vallásúak körében már a X. század óta ismeretes a húsvéti ételek: a sonka, bárány, tojás kalács, de még a bor megszentelése is. A szokás mind a mai napig él. Az ételek megáldására Jézus Krisztus mutatott példát a csodálatos kenyérszaporítással az Utolsó Vacsorán. S megszentelt ételek nek védő hatalmúk volt, vagyis védték a híveket a mértéktelenségtől, a 40 napos visszafogott, böjtös ételek elfogyasztása után az elszabadult étvágy és az azt követő nekiveselkedett falás komoly veszélyekkel, rosszullétekkel járhatott. A mértékletességnek egyszer mindenkorra nőtt a becsülete.
Az ünnep áldozati étele, a húsvéti bárány Krisztust jelképezi, némely székely falvakban már nagypénteken levágják a zsenge bárányt, de csakis az Úr feltámadása után kerül a báránysült az asztalra. A legősibb húsvéti étel a tojás, mint az ébredő élet jelképe. Nemcsak az élet újra születését szimbolizálja, hanem a feltámadt Jézust, aki a sírjából kiszállva az emberek megváltására tért vissza a Földre, mintegy feláldozva magát bűneinkért. A sonka ezzel szemben a paraszti élet gazdasági és szokásrendjének köszönhetően vált jellegzetes húsvéti étekké. Még téli disznóvágások ideje után merült, s állt a páclébe, ment a füstölőbe, és az ünnep reggelén került – másutt az estéjén – felvágásra.
Titkos varázserő
- Hazánkban valamennyi szentelt étek maradékát az utolsó porcikáig hasznosították, mi több mágikus erőt tulajdonítottak neki, így például a sonka csontját kiakasztották a gyümölcsfára, a bő termés okán. Vas megyében, Lukácsházán a tűzbe vetett maradék morzsáról úgy tartották: jusson a túlvilágon lévőnek „azoknak is legyen egy kis morzsa belüle”. A zempléni falvakban az húsvéti kalács morzsáját a tyúkok kapták meg, hogy nagyobb kedvet kapjanak a tojásrakáshoz. Brassó megyében régi húsvéti szokás a kakaslövés. Nemcsak ehhez naphoz, hanem a farsanghoz, Baranyában a húshagyó keddhez, Szatmárban, Felsőbányán a lakodalomhoz, Kolozsváron és környékén az aratáshoz kötődő szokás volt. Brassó vármegyében régebben az úgynevezett húsvét harmadik napján, majd a 20-ik század közepétől húsvét első napján volt szokás a kakaslövés. Ez az érdekes, kissé furcsa szokás úgy zajlott, hogy 0 fiatal kamasz fiúk, 13-14 éves korúak, egy héttel az úgynevezett kakaslövés előtt végig járták a falut, hogy megvegyenek 3-4 kakast a közösen összegyűjtött pénzükből. Még el is búcsúztatták húsvét első napján délben egy dramatikus formában eljátszott darabban az „esetet”.Tréfásan incselkedve elbúcsúztatták a gyanútlan jószágot, aki megszólalt megátkozván „megvásárlóit” valamelyik ifjonc képében. Az „előadás” után egy táblára felpingálták az életnagyságú kakast, „akit”aztán nyíllal lőttek meg, aki a kakas festett fekete pontját eltalálta, az lett a győztes. Majd, mint akik jól végezték dolgukat elmentek. Este visszatértek a kakasos házhoz, felfedték a történet szereplőit, és a győztest. Addigra a kiválasztott, „megvásárolt” szárnyasok húsából, és marhahúsból főzött levesből várta a jó étvágyú kamaszokat a házi asszony. Az asztalnál a győztes a fő helyen kapott ülhetett, s megkapta a kakas máját, szívét, combját, vagyis a legjobb falatokat.
Forrás: Tátrai Zsuzsanna-Karácsony Molnár Erika: Jeles napok, ünnepi szokások (Hagyomány és Vidék sor.) IV.kiad. Mezőgazda K. 1997.
Húsvéti töltött kalács
- Futtassunk fel 2 és fél deka élesztőt, 1 deci langyos, enyhén cukros tejben kb. 15 perc alatt. Közben marad éppen annyi időnk, hogy 1, 8 liter szobahőmérsékletű tejjel, 1 evőkanál cukorral fél kiló finom és 15 deka Graham vagy rétes liszttel összekeverünk, és kis fészket mélyítünk bele. Ebbe beletöltjük a megkelt élesztős tejet és 2 egész tojással, 1 kiskanál sóval tésztát gyúrunk. Addig dagasztjuk, amíg hólyagosodni kezd, ekkor langyos helyen tiszta konyharuhával letakarva 30 percig hagyjuk, hadd kelljen meg.
- Ezután 30 deka főtt sonkát és 4 főtt tojást apróra felvágunk, sózzuk 1 mokkás kanál őrölt fekete borssal fűszerezzük, és 1 csokor metélőhagymát (snidlinget) felaprítva hozzákeverünk. A csaknem duplájára dagadt tésztát lisztes gyúródeszkán másfél centi vastagra kinyújtjuk, megkenjük 2 evőkanál olvasztott vajjal, rászórjuk a sonkás keveréket, és felcsavarjuk. Kétujjnyi vastag szeletre vágjuk, újból olvasztott vajjak körbekenünk minden szeletkét, és egy kivajazott, vagy sütőpapírral kibélelt tortaformába egymásmellé sorakoztatjuk. Hagyjuk még 30 percig kelni, végül előmelegített, közepesen forró sütőben (18°C) 35 percig sütjük. Könnyű száraz, de fűszeres karakterű fehérborból kevert fröccsöt kínálhatunk mellé a vendégeinknek, vagy egy jó pohár hideg sört.
Sonkával-mozzarellával rakott spárga
- Először meghámozunk 50 deka zöld spárgát, és 3-4 darabra vágjuk. Enyhén sós, fél citrom kifacsar levével ízesített bő vízben megfőzzük. Majd elkészítjük a besalmelt . felforraljunk 2 deci tejet, amit ízesítünk 1 kis fej egészben hagyott, de megtisztított vöröshagymával, 1 szem babérlevéllel, és 4-6 szem fekete borssal. Forrás után 10 percig hagyjuk hűlni, leszűrjük, és a fűszereket kidobjuk belőle.
- Közben diónyi vajat egy serpenyőben felolvasztunk, hozzáadunk 1 evőkanál finomlisztet, kb. 1 perig kevergetjük, megpezsegtetjük, majd lehúzzuk a tűzről, apránként beleöntjük a tejet, folyamatosan kevergetve, nehogy megcsomósodjon. Még 1 percig főzzük, sózzuk, fehér borssal fűszerezzük.
- Egy kisebb tűzálló tál aljára ujjnyi vastagon elterítjük a besamelt, erre fektetünk egy sor spárgát, amire jöhet a húsvéti kb. 25 deka sonka maradékból egy kisujjnyi vastag csíkokra metélt főtt sonka réteg, 1 evőkanálnyi olajjal meglocsolva, 1 mokkáskanál őrölt fehér bors. Erre kerül egy újabb réteg spárgasor. Mindezt addig rétegezzük, amíg tart a hozzávalókból. A tetejére tépkedjünk 1 csomag (10 deka) mozzarella sajtot, megszórjuk frissen őrölt fekete borssal, és enyhén még rálocsolunk egy kevés olíva olajat és 1,5 deci tejfölt.
- Előmelegített, a közepesnél kissé erősebb lánggal kb. 20 percig sütjük. Egy pohár jól behűtött (12 °C) kékfrankos száraz rosébort kóstoljunk hozzá.
Járay Mari
0 hozzászólás