Príma vitamin!

Príma vitamin!

Avatott nyelvészek úgy vélekednek, hogy a pritamin, mint a paradicsompaprika másik ismert neve éppen kiváló beltartalmi értékei miatt - rendkívül gazdag C- vitaminban -, kapta a príma vitamin szavakból adódó elnevezését.  Míg a paradicsompaprika sok más nyelvben hasonló tükörszónak nevezhető nyelvi alakulat: így például a német Tomatenpaprika, részleges tükörfordítása. Ám ugyanez áll az angol tomato-paprika, lengyel wegierska papryka pomidorowa, odmiana tomato stb.változatokra is. Mi több a latin Lycopersion paradicsom jelentésü szó, görög eredetű: lykopérszion, lykopérszikon növénynév névből származtatható. Hadd legyen még egy „csavar” ebben a névügyben: a görög szóban a lykosz farkas előtag feltehetően a zöldség erős illatára utal, és a pérszion, azaz gyümölcs jelentésű az utótag. A paradicsompaprika angol, német stb. megfelelője csupán alakleíró név, a laposan gömbölyded piros paprikafajta formájára utal, s korántsem arra a tévhitre, hogy a két termény keresztezéséből jött volna létre. Ellenben a pritaminpaprika a paradicsompaprika a társneve. Ez a C-vitaminban az egyik leggazdagabb paprika, Szent-Györgyi Albert ilyen paprika szegedi terméséből izolálta a C-vitamint. Nem kis mértékben ennek köszönheti, a Nobel-díj kiérdemelését. Mindazonáltal a szó történetét nem sikerült tökéletes hitelességgel megfejteni.
Kétségtelenül príma vitaminforrás, magas C-vitamintartalma mellett nem szenved hiányt béta karotinban, folsavban és kalciumban. Külön ajándéka, hogy vízhajtó hatású, enyhíti a torokfájást, és még az eldugult orrot is tisztítja.

Jó, ha tudjuk!
- A szabadföldön termesztett többi paprikafajta C-vitamin-tartalma elérheti a 300 mg/100 g értéket, ami annyit jelent, hogy egy felnőtt ember napi 50 mg-os C-vitamin szükségletét 6 dkg nyers paprika elfogyasztásából  fedezheti.
- Magára valamit is adó magyar háziasszony el sem tudja képzelni paprika nélkül a főztjét. Konyháinkban a kora tavaszi, primőr zöldpaprikának, a tavaszi és nyári sárga vagy fehér  húsú csemegepaprikának, a mély piros, kora őszi paradicsompaprikának, az ételek fűszerezésére szolgáló paprikaőrleményeknek van nagy jelentősége.
- Az egészséges paprikabogyók a fagyok előtt leszüretelve pincében, száraz homokban decemberig eltarthatók. A füzérbe kötött jóféle piros cseresznye-és fűszerpaprikák pedig a konyha hangulatos, nélkülözhetetlen díszei.
- A hazai piacokon az utóbbi időben ritkábban lelehető fel, de legalábbis nehezebben megtalálható a paradicsompaprika a cubanelle és a kápia itthon termesztett legközelebbi rokona. Noha elég tetemes a cukortartalma, mégis valamiért elfelejtettük, pedig savanyításra, salátákba, sütésre is alkalmas.
- A nyolcvanas években roskadoztak a pritamintól a piacok standjai, igaz nem kevés könnyen romló, penészedő volt köztük. A jó paradicsompaprika intenzíven gyümölcsös, a manapság egyre népszerűbb Bell (ismertebb nevén kaliforniai paprika) pedig van némi édessége, inkább a semleges ízű paprikákhoz sorolható.  Minthogy a C-vitamin a savanyítás során nem semmisül meg, a legolcsóbb téli vitaminforrások közé tartoznak a savanyított paprika változatai. Kedvcsinálónak álljon itt két recept; egy a grillezőknek, s egy másik a savanyítás híveinek.

Paprikakrém sültekhez, grillekheh



Kicsumázunk 1 kiló ép paradicsompaprikát, majd egy félnek külön is eltávolítjuk a magházát, ezt vékony csíkokra vágjuk, és a díszítéshez félretesszük. A többit apóra vágjuk, lábasba szórjuk, 1 deci vizet ráöntünk, 1 mokkáskanál cukorral ízesítjük. Lefödjük és 10 percig kis lángon pároljuk.
Amikor kihűlt 2 szelet vékony gépsonkával együtt, botmixerrel pépesítjük. Sózzuk, borsozzuk, visszatesszük a tűzre, kevergetve 5 percig főzzük. Majd teljesen lehűtjük, azután beleforgatjuk lazán, óvatosan a kemény habbá felvert 2 deci tejszínt. A félretett paprikacsíkokkal díszítve grillezett húsok remekbe sikerült kísérője, s azonnal tálalhatjuk.

Káposztával töltött paradicsompaprika



Ritka finom, már-már csemegének nevezhető ez a csaknem minden húsos fogáshoz illő savanyúság. Telis-tele a már említett minden földi jóval. Igaz, megvásárolható, megtalálható a készen is az üzletek polcain, vagy jóféle piaci savanyúságosnál. Mégis azt ajánlom, nincs párja a saját magunk eltette gyümölcsnek, zöldségnek, mi több még büszkélkedhetünk is, micsoda színpompás, pikáns készleteink vannak!
Megtisztítunk, megmosunk és kitorzsázunk vagy 2 kiló édes, fejes káposztát, majd vékonyra legyaluljuk. Besózzuk, 2-2 15 %-os evőkanál ételecetet és cukrot teszünk rá. Összeforgatjuk és egy éjszakán át hagyjuk állni, hogy a káposzta kissé megpuhuljon.
Szép, nagyobb, de mindenképpen hibátlan 16 darab paradicsompaprikát kiválogatunk, megmossuk, kicsumázzuk és kiöblítjük, nehogy a magok benne maradjanak. Utána jól megtömködjük a káposztával, és az előzőleg kifertőtlenített üvegekbe rakjuk. Egy 1 literes üvegbe kb. 4 töltött paprikát tehetünk bele. 
Másfél deci 15 %-os ételecetet felfőzünk 1,8 liter vízzel, 1 evőkanál sóval, 2 evőkanál cukorral, 1 késhegynyi nátrium-benzoáttal és 6-8 szem feketeborssal. Forraljuk 2-3 percig, majd lehúzzuk a tűzről, hagyjuk, hadd hűljön kissé, s még melegen a paprikákra töltögetjük. Szorosan lezárjuk, és amint kihűlt hűvös helyre, a kamránkba, a polcra állítjuk.


                                                                                                             Járay Mari

0 hozzászólás

Hozzászólás írása

Megjegyzés: A weboldalunkon beküldött hozzászólásokat moderátoraink a nap 24 órájában ellenőrzik. Az elküldött hozzászólás a weboldalon megjelenik ugyan azonnal, de moderátoraink kifogásolható tartalom esetén a Felhasználási feltételeknek megfelelően bármikor törölhetik.

A hozzászóláshoz be kell jelentkezned *