„Aki szőlőt ültet, nagyurat vesz magának.”

„Aki szőlőt ültet, nagyurat vesz magának.”
Szerző: admin

- Ezzel a megállapításával is örök igazságot mondott irodalmunk legnagyobb igazi mesemondója Jókai Mór. Mi több e tekintetben még világra szólóan széleskörű műveltségén, olvasottságán kívül a saját gyakorlati tapasztalatára is támaszkodhatott, hiszen a budai hegyoldalon, közelebbről a Sváb hegy lankáin maga is foglalkozott szőlőtermesztéssel. Jó bora volt a pincéjében, híres szüretek zajlottak villája kertjében.
- A szőlő hosszú idők óta, már a harmadkor elején hozta édes levű fürjeit földünk számos helyén. Erről tanúskodnak a felszín alatti mélyebb rétegekben talált megkövesedett tőkék, többek közt az alaszkai, izlandi termőterületek. Későbbi írásos emlékek, különböző edények, görög amforákat díszítő motívumok, mind-mind arra utalnak, hogy őseink ismerték a szőlőt, a belőle készült nedű kultúrák nélkülözhetetlen kelléke. Elképzelhetetlen nélküle akár a görögök Dionüszosz-ünnepei, vagy a legendás római lakomák! Nem hiányzik Homérosz, Horatius, Cicero, vagy éppen Vergilius műveiből, még a Gilgames-eposz, és a Biblia is több helyütt említi! Hozzánk római közvetítéssel jutott el a szőlőművelés kultúrája, amit aztán a türk népektől átvett tapasztalatokkal együtt folytattak honfoglaló őseink. Az ásatásokból előkerülő sokféle szőlőművelő szerszám (metszőkés, kapa stb.) is e tényt igazolja. Nem csoda, ha a bor szeretete s a hozzáfűződő ünnepek, események egyre-másra hangot találtak, népdalainkban, meséinkben, művészetünkben, s a teljes magyar folklórban. A szóló szőlő; a bor-búza békesség; a szőlő és a lágy kenyér képe mind máig elkísér bennünket. Himnuszunkban is megemlíti Kölcsey Ferenc Tokaj szőlővesszeiből csepegtetett nektárt.
- A honfoglaló magyarok letelepedésük után – a gabonatermelés mellett – a szőlőművelést sajátították el leghamarabb. Mátyás király sokra becsülte a jó hazai bortermést, ösztönzésül adókedvezményt ad a szőlőt telepítőknek. Pannonia szőlőfürtjei, a nemes nedű még a korvinák iniciáléiról sem hiányozhatott.
- A népi tapasztalatok, hiedelmek, és szokások úgyszólván egész évben felhívják a figyelmet a fürtökkel, a borral kapcsolatos tenni és tudni valókra. Kora ősszel, Kisboldogasszony napjához (szept.8.) kötődik az egyik első mondás: „Szeptemberi meleg éjszakák finom bort érlelnek. Ha hidegre fordulnak Máriák,(szept.12.) savanyúak lesznek.” Röviddel utána Máté-napján (szept.21.) pedig egy évre előre megmondják: „Ha Máté napján tiszta idő vagyon, a bornak esztendőre nagy bőségét várják.” Szent Mihály napjára, szeptember 29-re már leforr a déli szőlőhegyek leve, mivel arrafelé korábban szüretelnek. El is nevezték ezt a napot Borszűrő Szent Mihály napjának. Leszűrték az újbort, s kezdődhettek a lakodalmak. Az északabbra lévő tájakon (az Alföldön és Eger környékén) Szent Mihály napján kezdtek szüretelni, ekkor Egerben még a bíráskodás is szünetelt, a diákok szabadságot kaptak. Végül Teréz-napján (okt.15) az erdélyi borvidékeken, de Somló hegyén is beálltak a szüretelők sorába a szőlős gazdák.  Akárhogy legyen is, így vagy úgy, a szőlő végigkíséri életünket. Ha nemcsak élvezni, hanem termeszteni akarjuk a szőlőt és levét, búcsúzóul ne feledjük Jókai szavait: „A szőlő nem engedelmes jobbágy, mint a krumpli, aki tudja már a kötelességét: - a szőlő a szolgabíró, aki munkára hajt, s halasztást nem enged. Aki szőlőt ültet, nagyurat vesz magának.”


                                         Szilvás-szőlős rétes

- Megmosunk 50 deka szilvát, kimagozzuk. elnegyedeljük, majd 50 deka zöld szőlőt.  Az utóbbit leszemezzük, a szemeket félbevágjuk, a magjait kikaparjuk. Valamennyit egy tálba rakjuk, 2-3 evőkanál kristálycukorral, 1 mokkáskanál mézes sütemény fűszerkeverékkel, 4-4 evőkanál zsemlemorzsával és darált dióval (lehet kekszmorzsa, vagy zabkorpa is) összekeverjük.
- Egy megnevesített konyharuhán 2 réteslapot egymásra fektetünk, a közüket egy kevés olajjal meglocsoljuk, morzsával meghintjük. A felső lapra, a töltelék alá, valamivel több morzsát szórjunk. A felénk eső oldalára egy vastagabb csíkban egyenletesen ráhalmozzuk a töltelék felét. A nedves konyharuha segítségével föltekerjük és átgörgetjük egy kiolajozott, vagy sütőpapírral bélelt tepsibe.
- A másik rúd rétest ugyanígy – 2 réteslapból - készítjük el, és azt is megtehetjük, hogy nem egy vastagabb csíkkal kenjük a réteslapra a tölteléket, hanem annak egészfelületén egyenletesen szétterítve, és a bejglihez hasonlóan tekerjük fel. Így jobban eloszlik a rétestészta és a töltelék aránya. Majd belefektetjük a tepsibe, a másik rúd mellé.
- A réteseket megkenjük olajjal, majd előmelegített sütőben, a közepesnél nagyobb lánggal (220°C) kb. 17-20 perc alatt szép arany barnára sütjük. Még langyosan kissé ferdén szeletelve porcukorral meghintve kínáljuk. Jól illik a réteshez egy pohár 4 éves tokaji hárslevelű.
Tipp: Nem ázik el a vékony réteslap, ha a szilvát egy lábasba kevergetve épp csak megrottyantjuk, lehúzva a tűzről, belekeverjük a szőlőt, hagyjuk, hadd hűljön, csak azután keverjük össze a többi hozzávalóval. Így betöltve nem áztatja el annyira réteslapokat.


                                   Borkrém-torta szőlős zselével

- A torta mindig elegáns ínyencsége a szüreti ebédnek-vacsorának. Annyi a titka, hogy egy nappal előbb kell hozzá fognunk. Ha adhatunk tanácsot, az süsse meg, akit vendégségbe invitálnak a szüretre, e pompás meglepetést, bombasikere lesz!
A tésztához: 4 tojássárgáját 12 deka cukorral lábasba öntünk, vízgőzbe állítjuk, kevergetve 4-5 percig főzzük, ekkor a cukor elolvad, és habos masszává válik.  Felolvasztunk benne 5 deka vajat, a tűzről levéve belekeverünk 12 deka lisztet, 3 deka keserű kakaóport is. Kivajazunk, kilisztezünk egy 24 centis átmérőjű tortaformát, és nedves kézzel egyenletesen belenyomkodjuk a tésztát. Előmelegített sütőben, a közepesnél kisebb lánggal 20 percig sütjük.
A krémhez: 3 deci félédes fehérbort 1 kis darabka fahéjjal, pár szem szegfűszeggel fölforralunk, majd a fűszereket kiemeljük belőle. Majd 4 tojássárgáját, 1 csomag (4 deka) főzni való, vanília ízű pudingporral, 1 deci tejjel, 6 evőkanál cukorral és fél csomag zselatinporral simára keverünk. A borhoz öntjük, pár perc alatt sűrű krémmé főzzük, hűlni hagyjuk. Mielőtt azonban megkötne, 4 deci kemény habbá vert habtejszínt is beleforgatunk,   egyenletesen a tésztára simítjuk, és 1-2 órára a hűtőszekrénybe tesszük, amíg megszilárdul.
A zseléhez: 2 deci fehérbort felforralunk, 1-1 púpozott evőkanál cukorral és zselatinporral kevergetve, mindkettőt felolvasztjuk. A torta tetejét 40 deka megmosott, leszemezett mag nélküli piros és zöld szőlőszemekkel kidíszítjük, egy kicsit a krémbe is benyomkodjuk. A már langyos boros-zselés levet ráöntjük, és hűtőszekrényben egy éjszakán át dermedni hagyjuk. Forró vízbe mártott késsel szeleteljük fel. A tetejét tejszínhabbal is díszíthetjük. Ritkaságot ajánlunk; kóstoljunk hozzá egy pohár fehérbort 2010-es badacsonyi Zeuszt.


                                                                                                                                                        Járay Mari

0 hozzászólás

Hozzászólás írása

A hozzászóláshoz be kell jelentkezned

Megjegyzés: A weboldalunkon beküldött hozzászólásokat moderátoraink a nap 24 órájában ellenőrzik. Az elküldött hozzászólás a weboldalon megjelenik ugyan azonnal, de moderátoraink kifogásolható tartalom esetén a Felhasználási feltételeknek megfelelően bármikor törölhetik.