Szent János tüze és spárga Szilveszter

Szent János tüze és spárga Szilveszter

- A Szent János tüze, németül St. Johannisfeuer Németországban a tűz, a mágia, egyben a nyári napforduló szimbóluma. Virágos tűznek is nevezik június 24-ét, mert a tűzgyújtás ceremónia alatt illatos növényeket dobálnak a tűzbe.

- Az első Szent János tűz ceremóniáról a 12. században tettek említést, de Európában mégis csak a 14. században vált általánossá a nyári napéjegyenlőség, tűzgyújtással egybekötött ünneplése. A tüzet már általában a Szent János nap előtti éjszakán meggyújtották, ami addig világított, amíg le nem égett. Különösen a hegyes vidékeken volt gyönyörű látvány, ahol a tűz, mint a Nap ősi szimbóluma, egyben Jézus Krisztus szimbólumaként vált ismertté. De Keresztelő Szent Jánosnak is köze volt a tűzhöz, aki a Lukács Evangéliuma szerint anyai ágon Jézus rokona volt. Éppen 6 hónappal Jézus előtt született, apja Zakariás, zsidó pap volt, édesanyja Erzsébet, Szűz Mária testvére. Zakariást némasággal büntette Isten, mert amikor egy angyal közölte vele, hogy fia fog születni, nem hitte el, lévén már nagyon öreg volt; büntetésből ezért egészen János születéséig néma maradt. Jézus, kora legnagyobb emberének tartotta Keresztelő Jánost.

- De térjünk vissza a tűzgyújtásra, németül „Hanslverbrennen“-re. A népi hiedelem szerint a máglyatűzre azért volt szükség, mert a tűz megvédte az embereket és állatokat a rontó szellemek, démonok és betegségek ellen. Egyes falvakban szalmából font kalapokat dobáltak a tűzbe, hogy a jégeső okozta károkat megelőzzék. A Szent János Tűz gyújtásának tradíciója Európa-szerte nyomon követhető. A leghosszabb nap ünneplése a Szent János tűzgyújtással együtt hosszú ideje hagyomány pl. Alicante-ben, ahol a kijelölt tűzgyújtó helyeken forgó tűzkerekeket vetnek be, a Nap szimbólumaként. Németországban, fiúk és lányok ugorják át a Szent János tüzét, ami nemcsak a bátorság próbája, de a tűz fölötti átugrással próbálják megvédeni magukat a betegségek ellen. Minél több ember ugrik át rajta egy időben, annál nagyobb foganatja lesz a kérésnek. Ha egy fiú meg egy lány, kéz a kézben ugorja át a tüzet, esküvő várható még abban az évben.

- Zürichben, június 24-én választják meg az új polgármestert és tanácsosait. Keresztelő Szent János, 1834 óta védőszentje Francia Kanadának, ahol több várost is elneveztek róla, de az olaszországi Firenzének és a Máltai lovagrendnek is ő a patrónusa.
Brazíliában a nyári napforduló a karnevál után a második legnagyobb ünnep. Ezen a napon különleges süteményeket, pudingokat, leveseket, kukoricás ételeket fogyasztanak. A kultur és egyéb programok között kimagaslanak a forró és pastoril nevű táncok. A são joão-i (Szent János a város neve) nők többnyire színes, bő ruhákban, a férfiak pólóban és szalmakalapban vigadnak.

Növények
- Az úgynevezett Szent János koszorút ágakból és virágokból fonják, a városokban, a hajnalig tartó táncnál gyertyákat illesztenek bele, úgy viselik. A múltban az úgynevezett János bokrétát rendszerint hét vagy kilenc növényből kellett kötni és azzal kellett feldíszíteni a ház összes helységét az istállót is beleértve, mert úgy vélték, hogy a Szent János éjszakáján szedett gyógynövények különösen hatékonyak, és gyógyító erejük van. Másik népi hiedelem az volt, hogyha a Szt. János csokrot egy nappal Szent János nap előtt a párna alá helyezték, akkor szerencsét hozott. Másutt azt hitték, hogyha a virágokat az ebédlő asztal alá szórják tartós lesz a házasságuk. A virágokat fermentációs adalékként még a kenyértésztához is hozzátették.

- A másik fontos Szent János napi növény a fekete üröm volt, nők és férfiak ebből készült övet viseltek, majd a rituális tűzgyújtás ceremónia során a lángokba dobták, így szabadultak meg jelképesen a gonosztól, a betegségektől, és az ellenségtől. A fekete üröm szintén összefüggésben volt Keresztelő Jánossal, mivel a Biblia szerint János a sivatagban vándorolva a bőrövébe tűzdelve viselte. „Teveszőr ruhát, és dereka körül bőrövet viselt, tápláléka pedig üröm, sáska és erdei méz volt”. Később a középkorban a fekete ürmöt mágikus, oltalmazó növényként alkalmazták. A kertekben rovarok –főleg molyok –távoltartását szolgálta. De használták fáradtság ellen, az utazók pedig gonosz szellemek és a vadállatok ellen védekeztek vele. A római katonák fekete ürmöt tettek a szandáljaikba, hogy meneteléskor ne fáradjon el a lábuk. Napjainkban szívpanaszok, nyugtalanság, rosszullét és rossz közérzet ellen használják. Egyes diétás ételek elkészítésére is alkalmas, mert semlegesíti a zsírokat, segít az étel könnyebb megemésztésében, és ízletesebbé teszi azt stb. Teája étvágyjavító, epeműködést serkentő, görcscsillapító, idegerősítő hatású, főzetét népi gyógyászatban még vitustánc, vagy jánostánc, epilepszia és hisztéria ellen is használták.

Ételek
- Szentivánéjen Németországban széles körben elterjedt a ribizli torta fogyasztása (németül Johannisbeer a ribizli neve, ami Jánosbogyót jelent). Elzászban az a szokás, hogy még melegen viszik ajándékba, és az átadáskor azt a mondókát éneklik, hogy „Hans Dampf in allen Gassen- Jancsi tésztája gőzölög minden utcán”. Régen sok helyen a földesurak fedezték a ház ribizli tortáinak a költségét. A Szent János napot Holders azaz Bodzanapnak (Holdertag-Holunder azaz bodza nap) is nevezték, mivel a Hollerküchel, a Bodzavirágos palacsinta fogyasztása szinte kötelező volt. Németországban a spárgaszezon is szentivánéjen ér véget.

Jánosnapi fürdő
- A múltban a folyókban és a tavakban a nyári napfordulón kellett elvégezni a rituális, János napi fürdőt, mert az ezen a napon történő tisztálkodás állítólag különleges védelmet nyújtott. Azt hitték, illetve azt remélték, hogy a tavaszi harmat, meg a folyóvíz segít a betegségek elkerülésében és véd a lányok nagy ellensége, a szeplők ellen. Ez a népszokás egy újabb Szent János cselekedetre utal, aki a Jordán folyó vizében keresztelte meg híveit. Innen ered a keresztelés szentsége a keresztényeknél. Maga Jézus is elment hozzá megkeresztelkedni, amit János, –aki ekkor már felismerte Jézusban a Megváltót–először nem akart megtenni, mert úgy érezte, hogy méltatlan rá, de Jézus azt mondta neki: „Engedj most, mert így illik nékünk minden igazságot betöltenünk.”
- Júniusban sok német városban még ma is ún. szökőkút ünnepséget tartanak. A régebbi időkben ezen a napon takarították ki a falu szökőkútját. A szentivánéji ünnepségen aztán megáldották a szökőkutak vizét, miközben az emberek Szent János különleges védelméért fohászkodtak. Egyes helyeken ilyenkor választották meg a kútmestereket, akik ezután egy évig a kút gondozásáért voltak felelősek.

Johannis ünnepek Németország-szerte
- Oberharz-ban, felső Harz környékén zöld fenyőből, réti virágokból hosszú girlandot fonnak, amit az utcák két oldalán kifeszítenek. A gyermekek a virágfűzérek mentén járják végig az utcákat, amikor a Szt. János fa alá érnek kakaót és tortát kapnak, ezután köszönetként a következő dalt ismételgetik: “Tripp, trapp sajt-napp, ma János napja van (Tripp, Trapp Käse-Napp, heute ist Johannistag)”. Este a felnőttekkel együtt közösen folytatják az ünneplést. A múltban szokás volt utcabált rendezni, ahol a szomszédok együtt ünnepelték meg szentivánéjt. Eschwegerben, Hesse tartományban a Jánosnapot öt hétvégén ünneplik, egészen július első hétvégéjéig bezárólag. A felvonulást a Dietemann, a harangtorony emberke, Eschweger szimbóluma vezeti. Markdorfban a gyerekek harangozással és énekléssel köszöntik a nyarat. Ez a szokás csak Markdorfban létezik. A 12. század óta, minden év június 24-én reggel, délben és este megszólalnak a harangok.
Tirolban az úgynevezett hegyi tüzek gyújtásának a szokása a 14. század óta létezik. A leghíresebb az ehrwaldi hegyi tűz (Bergfeuer Ehrwald), melyet az Unesco világörökség részévé nyilvánították.

- A Szent János nap a mezőgazdaság szempontjából döntő fontosságú ezért rengeteg növény, állat, betegség, dolog stb. a szentről lett elnevezve: Pl. Szent János napján virágzik a Szent János virága, másnéven a körömvirág. A ribizli neve németül Johannisbeere, ilyenkorra érik be. Az orbáncfű (Johannisblumen, ördögűző, antidepresszáns hatású) és az ökörfarkkóró (Johanniskerze, köhögés elleni szer) a vidéki területeken, különösen Bajorországban, a valódi árnikával együtt Szent János virágai, mindegyik elnevezés onnan ered, hogy a növények június 20-a körül virágzanak.

- János naptól kezdődően sok betakarítási szabály és mezőgazdasági hagyomány lép életbe. Sok szántóföldi növény első betakarítása általában június 24-ig befejeződik, mert ekkorra a földön fészkelő madarak már kiköltötték fiókáikat. A németek Schafkalte-nak (schaf: juh, kalte: hideg, kutyahideg-illetve juhhideg) nevezik, a június 4-e és 21-e közötti időszakot, amikor gyakran hideghullám érkezik Európába, ezért a birkákat, juhokat csak ezután szabad lenyírni, nehogy a fagyok miatt megfázzanak. A június hónappal véget ér a rebarbara és spárga szezon is, így kapta a János nap, a Spárga Szilveszter nevet (“Spargelsilvester“). Erre vonatkozólag a népi mondás úgy hangzik, hogy: “Bis Johanni nicht vergessen: Sieben Wochen Spargel essen!”-János napig ne felejts el, hét hétig spárgát enni!

- Júniusra sok takarmányfű, növény szárba szökken még az éghajlatilag zord régiókban is, mint pl. az észak-németországi partvidéken és az Alpokban is alkalmassá válik az idő a széna betakarítására. A Johannischnitt kifejezés erre vonatkozik. A közelgő nyár másik jele a szentjános bogarak megjelenése, mert ezek a kis “sármos” bogarak csak akkor rajzanak, amikor az idő hosszabb ideig meleg marad. Korábban a gazdák akkor kezdték a szalmát bálákba rakni, amikor a szentjános bogarak nyüzsögni kezdtek a széna körül, mert tudták, hogy azok csak akkor jönnek, ha száraz marad az idő (a szentjánosbogár, németül tűz vagy világító bogár, angolul firefly, melyek udvarlás közben világítanak, innen kapták a nevüket). Szent Ivánéj egyben kakukk- és pacsirta szólaltató nap, mert ha a rét már zöld, a kakukk megszólal, jó szénatermést jósol. Szent Iván (Szent János másutt) napja mágikus szokásai szerint főleg asszonyi nap, szerelemvarázsló; termésjósló, vetőnap az őszi répára és retekre.

- Végül Johannisschnitt vagy Johannistrieb a mezőgazdaságban az augusztus 1-ig tartó időszak neve. Amikor a kárt okozó cserebogarakat már kifüstölték, végre a varázslatos szentivánéjen a jázmin és az akác veheti át az uralmat. A néphagyomány ironikusan Johannistriebnek nevezi azt is, amikor egy idősebb férfi egy fiatal nőt vesz feleségül.

0 hozzászólás

Hozzászólás írása

Megjegyzés: A weboldalunkon beküldött hozzászólásokat moderátoraink a nap 24 órájában ellenőrzik. Az elküldött hozzászólás a weboldalon megjelenik ugyan azonnal, de moderátoraink kifogásolható tartalom esetén a Felhasználási feltételeknek megfelelően bármikor törölhetik.

A hozzászóláshoz be kell jelentkezned *