Képeslapod érkezett a Krampusztól

Képeslapod érkezett a Krampusztól

- A Krampusz kitalálása Ausztriából származik, mint ahogy a neve is az osztrák tájszólásból ered, Krampen/Krampeln, ami karmot jelent. Stájerországban Schabmänner vagy Rauhen-ként ismert. Az osztrák-bajor folklór szerint a Krampusz félig kecske, félig szellem, aki Szent Miklóssal-Mikulással ellentétben, ajándékosztás helyett megbünteti a rossz gyerekeket. „Tiszteletére” az Alpokmenti falvakban olyan eseményeket rendeznek, mint a Krampusz futás és a Krampusz éj.

A Krampusz története 
- A gyerekeket lánccsörgetéssel rémisztgető, virgáccsal fenyegető krampusz alakja minden bizonnyal a pogánykori hiedelemvilágából ered. Később a szőrös, patás ördög téli napforduló idején megrendezett ünnepét a keresztény gondolatkör is átvette, ahol a jóságos, ajándékosztó Szent Miklós ellenpárjaként a Krampusz a rossz, egyben büntetésosztó alak lett. Igaz, hogy napjaink Ausztriájában a krampuszok szelíd, mókás lényekként köszönnek vissza a bécsi cukrászdák kirakatából, ártatlan marcipán figuraként, de Stájerországban még mindig őrzik azt az ősi hagyományt, hogy minden december 5-én éjjel nagy krampuszfelvonulást rendeznek. A legnagyobb december elsején van Schladmingban és Irdningben (Ausztria). Ekkor több, mint 500 krampusz gondoskodik a nagy felhajtásról. A fiatalok mesealakoknak, krampusznak öltöznek, álarcot öltenek magukra, vagy csak bekormozzák az arcukat és a kezüket, majd láncot csörgetve végig járják a falvakat, városokat, még a munkahelyekre, bankokba is beköszönnek.

- A krampuszozás szokása egyértelműen a pogány időkből és hagyományokból származik, a Szarvas Isten és a körülötte táncoló boszorkányok rituáléjának újra értelmezéséből keletkezett. Később ezek a pogány elemek összekeveredtek a keresztény elemekkel, ebből a „koktélból” születtek meg a Szent Miklós napi szokások. Mert miközben a Krampusz hasonlít a pogány természetfeletti lényekhez, ugyanakkor a keresztény vallásban kísértő gonosz ördöghöz is. Megfigyelhető, hogy a télen tartott ünnepek során a tárgyak, állatok, növények külön figyelmet kapnak, (Márton napon a liba, Mindenszentekkor a krizantém stb). A pogány időkben fontos szerepe volt a nyírfa ágnak, (ebből lett a virgács),-ami eltekintve a fallikus jelentőségétől,-a beavatási szertartások, boszorkány-gyűlések záró részében kapott főszerepet. A krampusz láncának magyarázata és a rítusokkal együtt járó verés-korbácsolás motívuma meg egyfajta ál-halál szimbólum volt, amit a keresztény egyház az ördög büntetésére talált ki.

- A lármás, erőszakos ördögök Németországban már a 16. században szerepeltek a középkori színjátékokban. Az ördög, Krampusz néven viszont a 17. században bukkant fel először, Szent Miklós szolgája, kísérőjeként. Az egykori Habsburg Birodalom országai aztán Ausztriától vették át ezt a hagyományt, így lett nálunk is a Krampusz, a Mikulás kísérője (1934-ben az osztrák polgárháború idején a Dollfuss rezsim alatt, a Krampusz hagyományt betiltották, az 1950-es években, Ausztriában még mindig nyílt vita folyt arról, hogy a Krampusz megfelelő figura-e a gyermekek számára. A kormány propaganda szórólapokon hirdette, hogy a Krampusz egy gonosz ember). A 19. század vége felé éledtek újra a Krampusszal kapcsolatos hagyományok, amelyek napjainkban is folytatódnak. Bajorországban is ez időtájt kezdték újra a kézzel faragott maszkok készítését. Irdningben, december 5-én tartják a Krampuszok éjszakáját vagy krampusnacht-ot, amikor a gonosz, szőrös ördögök emberi alakot öltenek magukra és hirtelen benépesítik az utcákat, főtereket. Néha Szent Miklós kísérőjeként, de leggyakrabban egyedül ijesztgetik a járókelőket. Az ezt követő krampuszfutás során a krampuszok először gonosz fenevadakként tombolnak, akiket csak alkohollal lehet lecsillapítani. Annak érdekében, hogy elűzzék a tél gonosz szellemeit, a krampuszokat krampusz pálinkával (Schnapsszal) kell itatni. Néha Perchten másnéven Bertha a pogány, Fény istennője is elkíséri a Krampuszokat, aki vagy egy fiatal, gyönyörű nő, fehér ruhában, vagy egy öreg banya, akinek szokatlanul fényesen csillog a szeme. Az asszony legfőbb ismertető jele, hogy az egyik lába hattyúláb, de horgas orra van, a haja kócos, a ruhája meg szakadt. Ő karácsony és vízkereszt között 12 napig járja a vidéket, és azt ellenőrzi, hogy az emberek keményen dolgoztak-e egész évben.

- Aztán beköszönt december 6-a, amikor a jó gyerekek aranyágat kapnak a Mikulástól, a rosszak meg virgácsot a Krampusztól, aki ráadásul még az ajándékukat is ellopja. Stájerországban, minden Mikulás csomagon ott virít a virgács emlékeztetőként, a Krampusz pogány társaival egyetemben, mint az agancsos vadember és az állatmaszkot viselő lények miniatűr másai.

- Az európaiak már 1800 óta küldenek krampuszos képeslapokat Gruß vom Krampus-“Üdvözlet a Krampusztól!”-felirattal, és humoros-pikáns versikék kíséretében. Ezeken a képeslapokon a Krampusz fenyegetően hajol a gyerekek fölé, és jól látható, hogy az egyik lába emberi, a másik meg patás. A modern képeslapokon azonban már inkább szexuális utalásokat találni a krampusszal kapcsolatban, mert a krampuszok a 21. századi Ausztriában aranyos, Cupido-szerű figurákká váltak, akik legszívesebben flörtölnek a fiatal, bögyös nőkkel.

- Magyarországon a Mikulás-járás szokását a Dunántúlon, Csallóközben, és az Ipoly mentén őrizték meg. Az ottani rituálé szerint szalmába burkolt ördögök, krampuszok ijesztgetik az arra járókat, ami aztán vidám szórakozásba megy át.

 

0 hozzászólás

Hozzászólás írása

Megjegyzés: A weboldalunkon beküldött hozzászólásokat moderátoraink a nap 24 órájában ellenőrzik. Az elküldött hozzászólás a weboldalon megjelenik ugyan azonnal, de moderátoraink kifogásolható tartalom esetén a Felhasználási feltételeknek megfelelően bármikor törölhetik.

A hozzászóláshoz be kell jelentkezned *