- November 11.-e Szent Márton napja, sok országban ettől a naptól számítják a téli szezont, Németországban a farsangi bizottságok ezen a napon, pontosan 11 óra 11 perckor ülnek össze, hogy megválasszák a karnevál hercegét!
- Európa más országaiban viszont, mint pl. az osztrák szomszédainknál, “Martinloben”-eznek, azaz kollektív fesztiválként ünneplik meg. Ebből az alkalomból művészeti kiállításokat, borkóstolást tartanak, élőzenével, vásárral. Este “Martinigansl”-et azaz sült libát esznek, mert akárcsak nálunk, az osztrákoknál is régi hagyomány a Márton napi liba pecsenye. Németországban Szent Mártont lampionos felvonulással ünneplik a gyerekek, 10-én és 11-én az iskolákban, óvodákban Martin napi dalokat énekelnek.
- Belgiumban, Flandriában és Ypres környékén a gyerekek szintén lámpásokkal és gyertyákkal vonulnak ki az utcákra. Általában egy fiatal férfi beöltözik római katonának és egy fehér lovon a menet élén halad. Néhány faluban szintén libát esznek, de igazából Nyugat-Flandriában nincs hagyományos étrend; mert Szent Márton igazándiból gyerek nap. A szülők játékokat visznek az óvodába, iskolába magukkal és a gyerekek csereberélnek. Ypresben, a gyerekek szintén először megajándékozzák egymást, majd házról-házra járva a “Sinntemette” című dalt éneklik, egy kifúrt céklával a kezükben, aminek gyertya van a közepén. Este hatalmas örömtüzet gyújtanak a város főterén, ahol kicsik és nagyok a céklát ünnepélyesen a tűzbe dobják, utána meg palacsintát esznek, barna cukorral bőven megszórva.
- Horvátországban a “Martinje“-Szent Márton az új bor felavatásának a napja. A horvátok ugyanis úgy tartják, hogy november 11-ére érik a must borrá, de csak akkor lehet fogyasztani, ha meg van keresztelve. A tréfás szertartás végrehajtója egy érseki ruhába öltözött férfi, általában a házigazda, aki választ egy keresztapát a bor “gyereknek”. És persze libát esznek mlinci-vel meg párolt káposztával (a mlinci afféle galuska csak más alakban készítik el és sütőben sütik ki libazsírban).
- Szlovéniában, Mariborban Szent Márton napon dől el, hogy milyen sikeresek voltak a bortermelők abban az évben. Ez a nap a keresztelési ceremónia mellett, egyben a borkirálynő választás napja. A Trg Leona Štuklja téren zenészek, kézművesek őszi étel, ital kínálattal állnak az érdeklődők rendelkezésére.
- Ha már a szomszédainknál tartunk, akkor a cseheknél meg létezik egy közmondás, mely szerint “Márton fehér lovon érkezik”–a fehér ló egyben a szimbóluma az első hó érkezésének, mert Prágában általában már november első felében leesik az első hó. A sült libához, a francia Beaujolais Nouveau, cseh megfelelőjét isszák, a Svatomartinské-t. A borkereskedések és vendéglők Prágában november 11-én, pontosan 11 óra 11 perckor fejtik ki az első idei bort, nagy csinnadrattával, és felhajtások közepette. Rengeteg vendéglő speciális menüt kínál.
- Németországban, mint már említettem a tűzgyújtás, a “Martinsfeuer” kötelező. A leggazdagabb hagyományokat egyébként a Rajna-menti városokban őrzik, ahol a Rajnán lámpával kivilágított csónakok vonulnak végig Szent Márton estéjén. Az egész régióban nyárson sült malaccal köszöntik a katona szentet, és a lakomára illik meghívni a szomszédokat, meg a barátokat.
- Szicíliában, nemcsak november 11-e, de tulajdonképpen egész november a borkészítés-szentelés nevében zajlik. St. Martin napon a szicíliaiak ánizsos kekszet esznek, amit Moscato, Malvasia vagy Passito borokkal öblítenek le, pontosabban a száraz süteményeket (cantuccini) jófajta desszert borokba mártogatják. l’Estate di San Martino-ban a szokatlanul meleg időjárás miatt az ünnepek akár november végéig is eltarthatnak. A legkülönlegesebb Szent Márton napra a Messinához közeleső monostorban kerül sor, ahol 3 napos ünnep keretében, a Palermora néző festői Monreale hegység alatt vigadnak.
- Máltán minden évben a november 11-éhez közeleső vasárnapon emlékeznek meg Szent Mártonról (tehát az idén 13-án lesz), aki a máltai gyerekek számára a Mikulás szerepét tölti be, mert a gyerekek Szent Mártontól egy piros-fehér kockás vászonzsákot kapnak (Il-Borża ta’ San Martin) gyümölccsel, csokival, és magokkal (dió, mogyoró, szárított füge, sült gesztenye, alma, gránátalma, mandarinnal) tele rakva az elmaradhatatlan Szent Márton kenyérrel együtt (egy kalácsszerű édesség). A régi időkben a magokkal utána különböző tréfás játékokat játszottak, (erre csörög a dió, arra meg a mogyoró) dalokkal kísérve.
- Németországban Szent Márton napján a liba mellett kötelező Szent Márton kenyeret sütni, vagy venni, Olaszországban a moffatellát, Ausztriában viszont sült almát, vanília szósszal.
Íme a receptje:
Hozzávalók:
4 db nagy alma (Róma szépe, Golden Delicious, vagy Jonagold), 75 g barna cukor, 1 kávéskanál fahéj, 75 g dió, vagy pecan mag, 75 g áfonya-mazsola, 1 evőkanál vaj, 2 dl forrásban lévő víz
Elkészítése:
1. Melegítsük elő a sütőt 190°C-ra. Csumázzuk ki az almát és fúrjunk bele akkora lyukat, hogy a töltelék elférjen benne. Öblítsük le. Vigyázzunk, hogy az alma teteje sértetlen maradjon.
2. Keverjük össze egy mély tálban a barna cukrot, a fahéjat, a durvára tördelt magokat a vajjal.
3. Helyezzük az almákat egy zsírpapírral kibélelt tepsire, töltsük meg a cukros, magos töltelékkel. Fedjük le az almákat a kalappal és szórjuk meg a tetejüket barna cukorral.
4. Öntsük alá a forrásban levő vizet. Süssük 375°F (190°C-on) 30 -45 percig, de vigyázzunk, hogy az almák ne lottyadjanak össze, mert az nem túl szép látvány.
5. Amikor megsült az alma, helyezzük desszert tányérokra és öntsük rá a levet. De sokkal finomabb házi készítésű vanília szósszal/öntettel vagy vanília fagylalttal.
0 hozzászólás