- A keresztény világ legnagyobb ünnepe a húsvét, amikor Jézus Krisztusnak az emberiség megváltójának kereszthaláláról és feltámadásáról emlékeznek meg. A zsidó vallásúak Pészachkor – a szó jelentése: elkerülni, kikerülni- eleinte ugyanekkor ünneplik az egyiptomi rabságból való szabadulásukat. Magyarul a kovásztalan kenyér (macesz) ünnepének is nevezik, mert a fáraó annyi időt sem engedélyezett a zsidóknak Egyiptom elhagyására, ameddig a kenyerük megkelhetett volna. Így a vízből és lisztből gyúrt kovásztalan maceszt, vagyis pászkát ették menekülésük idején. Eredetileg e két ünnep időben egybeesett, majd Kr.u.325-ben a niceai zsinat úgy döntött, hogy a keresztény húsvét a tavaszi napéjegyenlőséget (március 21.) követő első holdtölte utáni vasárnapra essen. Mivel ez az időpont évről-évre változó, Húsvét ún. mozgóünnep, amit megelőz a 40 napos a nagyböjt, amellyel Jézus 40 napig tartó pusztában töltött böjtjének emlékére tart a keresztény világ, azzal a céllal, hogy felkészüljenek, a lelki és testi megtisztulásra.
Nagyheti naptár
- A nagyböjt utolsó hete: virágvasárnaptól húsvét vasárnapig tart, ez a nagyhét. Jézus Jeruzsálembe való bevonulására emlékezve a húsvét előtti vasárnapot virágvasárnapnak nevezzük. Elnevezése a római egyházban Dominicca palmarum 'pálma vasárnap', mivel a mediterrán vidékeken (Itáliában a Kr.u.VII. század óta) ilyenkor pálma-, vagy olajágat szentelnek. A nagymise előtt barkát is szentelnek, a pap kiosztja a hívei között. A megszentelt barkának gyógyító, rontásűző szerepet tulajdonítottak. Földbe szúrva úgy tartják, elűzi a férgeket.
- Nagycsütörtökön elhallgatnak a harangok, úgy tartják, Rómába mennek, ott “gyászolják Krisztust”. Kereplővel keltenek zajt, hogy elűzzék a gonoszt, helyettesítve a harangokat. Bizonyos vidékeken zöldcsütörtöknek is nevezték, mivel ezen a napon zöld növényekből készült ételeket főztek (sóska, spenót), a bő termés reményében.
- Nagypénteken halt kereszthalált Jézus. A keresztények körében a bűnbánat, a mély gyász és a szigorú böjt napja. E naphoz babonás félelmek fűződnek: tiltották az állattartással, földműveléssel kapcsolatos munkákat, nem sütöttek kenyeret - mert kővé válik-, nem mostak, nehogy a ruha viselőjébe villám csapjon, s nem fontak.
- Nagyszombaton ér véget a 40 napos böjt, és újra megszólalnak a harangok. Megszentelik a vizet és a tüzet. A katolikus meggyújtják a gyertyát a megszentelt tűz lángjáról. Az új tűz a remény szimbóluma. Ezt követi a feltámadási körmenet szombat este.
Hagyományos húsvéti étkek
- Hamvazószerdán a múlt évi megszentelt barkát elégetik, s hamujával a pap keresztet rajzol a hívek homlokára, annak bizonyságára, hogy a halandók porból lettek, s porrá lesznek. Ezen a napon elmossák a zsíros edényeket. A néphagyomány szerint tilalmas húst, zsírt, vagy zsíros ételt enni. Annál inkább ehettek kenyeret, zöldséget, gyümölcsöt. A paraszti étkezésben ekkor szokatlan módon vajjal, növényi olajjal főznek. Némely vidékeken napjában csak egyszer laknak jól, másutt a tojás és a tejes ételek elköltését is tiltják. A szigor fokozatosan enyhül, a XX. századra a keresztények körében, a hívők a nagyböjt idején a pénteki böjtöt még szigorúan megtartják: növényi táplálékot vagy halat esznek. Gyakran kerül az asztalra cibereleves. Aszalt gyümölcsökből is főznek tejfölös savanyított levest. Kedvelték a hüvelyeseket, borsót, a babot és a lencsét.
- A böjt végeztével a templomban megszentelt ételeket fogyasztanak, hazánkban előszeretettel a főtt, füstölt sonkát, kemény tojással és tormával, olykor kaláccsal. A kalácsot húsvétkor töltött mákos, diós változatban is sütik. Míg Görögországban a húsvét elképzelhetetlen zsenge báránysült nélkül, nálunk sajnos már csak ritkábban kerül terítékre. Ebben a szellemben ajánlunk néhány nem mindennapi húsvéti fogást a figyelmükbe.
Kocsonyázott, tormakrémes füstölt marhanyelv
- Először a tormakrémet készítjük el. Keverjünk ki habosra 20 deka margarint 10 deka készen kapható besamelmártással. Adjunk hozzá 2 evőkanál lecsöpögtetett capribogyót, 2 mokkáskanál őrölt fehér borsot, és 1 mokkáskanál sót, majd belekeverünk 1 deci aszpikot. Végül belefogatunk 5 deka reszelt ecetes tormát, amit szintén készen megvásárolható.
- Egy mélyebb tálat beleállítunk egy nagyobb edény jeges vízbe, és dermesszünk 2-3 milliméter vastagságú aszpikréteget az edény falának belső oldalára. Vásároljunk 40 deka főtt, füstölt marhanyelvet vékonyra szeletelve, ebből néhány szelettel - a mennyiség függ a tál méretétől -, kibéleljük úgy a tálat, hogy az aszpikot befedjük. A tormakrém egyharmadát belesimítjuk a formába, majd betakarjuk néhány nyelvszelettel. Ezt a rétegezést még kétszer megismételjük, kb. ennyi telik ki a hozzávalókból. Utoljára 1,5 deci aszpikkal vonjuk be a nyelvvel, tormakrémmel rétegezett tál utolsó rétegét. Végül a hűtő felső polcára téve kb. másfél óra alatt alaposan lehűtjük. Kellemesen száraz kékfrankosból készült rosét ajánlunk ehhez a pompás fogáshoz.
- Kicsontozott báránycombból vásároljunk meg fél kilót, lehártyázzuk és fél centis kockákra vágjuk. Egy kisebb fej vöröshagymát megtisztítunk, és finomra aprítva 4 evőkanál olajon megfonnyasztjuk. A hagymára rádobjuk bárányhúst, megkavarjuk majd fokhagymaprésen átnyomunk 2 gerezd fokhagymát, azt is a húshoz adjuk, 4-5 percig együtt pirítjuk valamennyit.
- Bő, kb. 2 liter vízzel felöntjük, sózzuk, fűszerezzük 1 mokkás kanál szegfűborssal, 1-2 kiskanál kakukkfűvel és tárkonnyal. 1 cső kisebb hegyes édes, kicsumázott, egészben hagyott zöldpaprikát, 2-2 megtisztított sárgarépát és karikákra vágott gyökeret beleszórunk a készülő levesbe. Befedjük a levest és kis lángon kb. 1 óra alatt puhára főzzük. Mielőtt tökéletesen megfőne a leves, 4-5 szem csiperkegombát cikkekre vágunk, 15 deka fagyasztott zöldborsót (idényben frisset) is beleszórunk. Végül 2 deci tejfölt simára keverünk 1 evőkanál finomliszttel, egy keveset a forró levesből is belemerünk, a levest ezzel sűrítjük. 1 citrom kifacsart levével pikásabbá varázsoljuk.
Fokhagymás birkapecsenye tört krumplival
- Ehhez az ünnepi főfogáshoz egy nappal előbb érdemes rákészülni. Az 1 kilónyi birkacombot megmossuk, és nagyobb darabokra vágjuk, 4 gerezd csíkokra metélt fokhagymával megtűzdeljük, majd sózzuk, őrölt fekete borssal bedörzsöljük és 2 evőkanál mustárral bekenjük. Szórunk még rá 3 szál friss, felaprított zsályát, és befóliázva egy éjszakára a hűtőben tartjuk, hogy száraz pác átjárja a húst. Másnap kibontva a fóliából belefektetjük egy tepsibe. Köré szórunk kb. 8-10 gerezd fokhagymát, ráöntünk 1 deci olajat, aláöntünk 2 deci száraz fehérbort, 1 deci vizet és alufóliával letakarva közepes lángon, a sütőben puhára pároljuk 50 alatt. Ekkor leemeljük a húsról a fóliát, magasabbra véve a lángot, forró sütőbe visszatolva pirosra sütjük. Sülés közben, ha kell az elpárolgott vizet óvatosan, apránként pótoljuk
- A körethez 80 deka burgonyát meghámozunk, kockákra vágunk, és sós vízben megfőzzük, leszűrjük, de egy kevés főzőlevet hagyjunk rajta. Ezután 1 evőkanál zsíron 1 fej közepes vöröshagymát megtisztítva, fölaprítva megpirítunk, meghintjük 1 kiskanál fűszerpaprikával, és ráöntjük a burgonyára. Burgonyanyomóval darabosra törjük, kissé megsózzuk. Tálaláskor a tört burgonyát vízbe mártott merőkanállal a tányér szélére halmozzuk, mellé fektetjük a szeletelt sültet, meghintjük a sütőben sült fokhagyma gerezdekkel és körbelocsoljuk a saját szaftjával. Száraz vörösborral szekszárdi pinot noir-ral koccintsunk az ünnepi pecsenye elköltése után.
Járay Mari
0 hozzászólás