| Böjt, bárárny, tojás - A húsvétról, a kereszténység legnagyobb ünnepéről ezúttal azt boncolgatjuk, elemezzük, milyen étkezési szokások övezik azokat a jelképeket, amelyek körülveszik az ünnepkört. - Szimbólumai között említsük meg elsőnek a barkaágat, amit Magyarországon virágvasárnapon, egy héttel húsvét előtt szentelnek meg a templomban. Ezzel kezdődik el a nagyhét. Ami a negyven napos böjt utolsó, s egyúttal legszigorúbb hete. Éppen az önmegtartóztatásban rejlik a gasztronómiai és táplálkozási értéke. Jézus ezen a napon vonult be Jeruzsálembe mielőtt keresztre feszítették volna. Az ókorban az volt a szokás, hogy az arra érdemes, jeles emberek útját valamivel befedjék. Az hívei Jézus előtt a ruháikat földre terítették le és pálmaágakkal fedték be, a kezükben is tartották mint a béke jelképét. Elsősorban a mediterrán országokban szentelték meg ilyenkor a pálma-, vagy olajágat. A mi éghajlatunk alatt a pálma ritkán érzi otthon magát, ezért a nyíló barkaág lépett a helyébe. Az északi országokban, ahol a barka sincs Húsvétkor, megelégednek valamilyen éppen rügyező ággal, vagy száraz virággal, amit a templomban megszentelnek visznek. Ez a böjtös leves jó bevezetője a nagyhétnek. |
 |
| 1. Megtisztítunk 1 kisebb fej vöröshagymát, 2-2 sárga- és fehérrépát, a hagymát finomra, a zöldségeket karikára vágjuk. Megforrósítunk 4 evőkanál olajat és a hagymát megfuttatjuk benne, majd hozzáadjuk a zöldségeket és együtt tovább pirítjuk, meghintjük fél mokkáskanálnyi csemege fűszerpaprikával. Felöntjük kb. 1 liter vízzel, sózzuk és felforraljuk. Ezután lefedjük, és kislángon kb. 15 perc alatt puhára főzzük. Simára keverünk egy kevés vízzel 1 evőkanál zabpehely lisztet 1 deci tejföllel, és ezzel besűrítjük a levest. Néhány percnyi forralás után, hűlni hagyjuk, turmixoljuk és átszűrjük. 2. Majd visszatesszük a tűzre, amíg a zöldség teljesen megpuhul, addig 10 deka hajdinát enyhén sós, forrásban lévő vízbe szórunk, lefedjük, puhára főzzük, majd leszűrjük. Amint kissé kihűlt ezt is merülő mixerrel pépesre keverjük. Fél fej vöröshagymát megtisztítunk, felaprítunk, fél csokor petrezselyemzöldet finomra vágunk és mindkettőt 2 evőkanál olajon kevergetve megfonnyasztunk. Hozzáadjuk a hajdinához, beleütünk 1 tojást, és 3-4 evőkanál morzsával összedolgozzuk. 3. Nedves kézzel apró gombócokat formázunk a masszából, majd a felforrósított levesben kb. 10 perc alatt kifőzzük. Ha netán a leves besűrűsödne, egy kevés vízzel lazíthatjuk, hígíthatjuk. Őrölt fekete borssal, egy kevés mustárral és fél citrom kifacsart levével pikánsabbá tehetjük a levesünket. A bárány és a sonka - A húsvéti zsenge bárány rituális, áldozati szerepe Magyarországon az utóbbi időben sajnálatosan jelentősen háttérbe szorult. Ám festményeken, freskókon, képeslapokon, imádságos könyvek ábráin gyakran találkozhatunk az ártatlan, feláldozott kis báránnyal. Míg Olaszországban a tejes bárány fogyasztása nagyon kedvelt mind a mai napig,, addig hazánkban a bárányhús a ritka élvezetek közé tartozik. A múlt század elején a juhtartó vidékeken még sokszor pirult a parázson tejes (szopós) báránypecsenye, amit lassanként csaknem teljesen kiszorított a sonka. Mediterrán vidékeken főleg Görögországban és Olaszországban az ünnepi asztal elmaradhatatlan része a sült bárány. Eredete bibliai, a zsidók bárányt áldoztak Istennek, és bárányvérrel kenték be házuk ajtaját, így a halál angyala elkerülte őket az egyiptomi rabság évei alatt (A Pészach szó eredeti jelentése: elkerülés). Jézus kereszthalála is az áldozatot hordozza magában, hiszen halála által váltotta meg az emberiséget (Agnus Dei- Isten báránya). Baconba göngyölt báránycsülök 1. Több helyen felszúrunk 4 testes megmosott, leszárított báránycsülköt, amit sózunk, borsozunk, és kiskéssel több helyen felszúrunk. Megtűzdeljük vékonyra szelt 6 fokhagymagerezddel, és belegöngyöljük 12 szeletelt baconszalonnába. Majd 1 evőkanállal kizsírozott tepsibe fektetjük, 2 deci vizet aláöntve, lefedjük alufóliával és 190°C-on 1.1,5 órát pároljuk. Végül levesszük a fóliát és 15-20 perc alatt készre pirítjuk. 2. A körethez alaposan megmosott 80 deka nagyjából egyforma, héjas, közepes burgonyát tepsibe helyezünk, és 180 °C-os, közepesen meleg sütőben 25-30 perc alatt megsütjük Amint elkészült a pirosra sült csülökkel tálaljuk. Ízlés szerint házi savanyúsággal és egy igazi hungaricummal, száraz fehér badacsonyi kéknyelűvel, 11-13 °C-ra lehűtve kínáljunk a pompás pecsenye mellé. A legnagyobb egysejtű - A másik figyelemre méltó szimbólum a tojás ősi termékenység jelképe, szinte valamennyi népnél fellelhető. A születés, a teremtés (lásd: a finnek Kalevalája), az újra ébredő élet, a megújhodás jelképe. A kereszténységben a feltámadást is jelzi. A tojást még azok az északi népek is, akik még a baromfitartással sem foglalkozhatnak nagy becsben tartják, ők az erdei madarak tojásait gyűjtik össze. Magyarországon már az avarkori sírokban is találtak díszített tojásokat. A bukovinai székelyek a nagyhéten felállított jelképes Krisztus-sírjába reménytkeltő, díszes tojást helyeznek.
1. Elsőször felolvasztunk 14 deka étcsokoládét, lehet a mikróban is megfelelő műanyag vagy üveg edénybe, de olvaszthatjuk hagyományosan, gőz felett egy másik fém edényben, állandó kevergetés mellett. Ebből a masszából tegyünk egy kanálnyit egy húsvéti tojásformába (apró kávéscsésze alj is megfelel), és kis ecsettel egyenletesen oszlassuk el a folyékony csokoládét. Tegyük 2 percre mélyhűtőbe illetve, amíg a csokoládé megdermed. Ezt a műveletet addig ismételjük, amíg 32 darab tojáshéjunk lesz. 2. A töltelékhez egy serpenyőbe 1,3 deci tejszínt töltünk és felforraljuk. Lehúzzuk a tűzről, hozzáadunk 25 deka tejcsokoládét, és simára keverjük. Keverjünk bele 1 evőkanál cukor szirupot, hűtsük be 20 percre, de legalábbis addig, amíg krémszerűvé válik. 3. Tegyük a tölteléket csillagcsővel ellátott nyomózsákba, és kis halmokat nyomjunk a csokoládéhéjakba. 4. A tojásokat fogyasztás előtt akár napokkal előre is elkészíthetjük, megformázhatjuk, megtölthetjük. Hűvös száraz helyen, zárható dobozban jól tárolható. Járay Mari |
0 hozzászólás